 Magyarország Európa szívében, a Kárpátok hegylánca, az Alpok és a délszláv hegyek övezte
Kárpát-medencében fekszik.
895-ben, a török besenyők támadása elől biztonságot és új hazát keresve a Kárpát-medence felé vették útjukat a magyarok, Árpád személyében fejedelmet választottak maguk közül. Magyarország a XI. század végére közép-európai hatalommá emelkedve keleten és délen hódítóként lépett fel. 1301-ben kihalt az Árpád-ház, melyet a nápolyi-francia Anjou-ház követett a trónon. A második Anjou-király uralma főként hódító politikája miatt emlékezetes. Magyarország közép-európai nagyhatalommá vált, és ezt a státuszát 1490-ig, I. Mátyás haláláig meg tudta őrizni. A kulturális fellendülés, az első magyar egyetemalapítás (Pécs, 1372) is arról tanúskodik, hogy Nyugat-Európa válságának idején az Anjouk Magyarországa virágzott.
Eközben a törökök már közvetlenül fenyegették az országot (15. sz. eleje). A leigázást Hunyadi János, a legendás hadvezér akadályozta meg. Fiát, Hunyadi (Corvin) Mátyást tizenévesen választottak királlyá 1458-ban. Ezután a mohácsi csatában (1526) a magyar hadsereg vereséget szenvedett a törököktől, ami hosszú időre megpecsételte az ország sorsát. Az ország három részre szakadt. A Szent Szövetség 1686-ban felszabadította Budát. A magyar nemesi liberalizmus legnagyobb reprezentánsa, gróf Széchenyi István felismerte, hogy Magyarország elmaradott állapotának elsődleges oka a feudális rendszer. Kossuth Lajos, a kor másik kiemelkedő magyar politikusa Széchenyinél radikálisabb irányt képviselt, és a széles nyilvánosságra apellált. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom, majd Deák Ferenc, "a haza bölcse" kezdeményezésére megkezdődtek a kiegyezési tárgyalások. Ezek eredményeként a Habsburg Birodalom 1867-ben Ausztria és Magyarország dualista államszövetségévé alakult. 1914-ben Magyarország az osztrákok oldalán belépett az I. világháborúba, ami 1918-ban vereséggel zárult, 1920 júniusában aláírta a trianoni (Versailles) békeszerződést.
A II. világháborúban az ország ismét a németek oldalán harcolt. A háború végén, a vereség után orosz fennhatóság alá vonták. 1953 márciusában Sztálin meghalt, ami a demokratizálódás lehetőségeit csillantotta meg a magyar nép számára. 1956. október 23-án kitört a forradalom, melyet levertek az orosz csapatok.
A 80-as évek végére a Szovjetunió belátta, hogy válságba jutott, s nem tudja fenntartani a közép-kelet-európai hatalmi zónát. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
1999. március 12-én az ország csatlakozott a NATO-hoz. 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
|
